1.506.313 fotó  |  14.446 galéria  |  8.159 cikk

Magazin

Riport

2017-02-04  |  Vági Márton

Miért nem isznak és drogoznak az izlandi kamaszok?

Izlandon a 90-es években komoly problémát jelentett az, hogy a fiatalok többsége tizenévesen már ivott, dohányzott és különböző drogokat használt. Míg 1998-ban a tizenöt-tizenhat éves kamaszok 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy berúgott az elmúlt hónapban, addig 2016-ban már csak 5 százalékuk.

Míg anno 17 százalékuk, ma csak 7 százalékuk használt marihuánát. Régebben 23 százalékuk dohányzott naponta, ma csak 3 százalék teszi ezt. Hogy érték mindezt el? Hogy élnek egészséges életet az izlandi kamaszok, miközben itthon a magyar fiatalok többsége már tizenévesen az alkoholizmus első jeleit mutatja, és a fél ország agyát felzabálja a herbál.

Először is a kilencvenes években Izlandon is szigorítottak néhány szabályon: dohányárut 18, alkoholt pedig csak 20 éves kor felett lehet kapni. Továbbá a 13-16 év közötti fiatalok télen este 10, nyáron pedig éjfél után kötelesek hazamenni, törvény tiltja, hogy az utcán legyenek. És legyünk őszinték: egy 15 éves gyereknek nincs is semmi keresnivalója hajnal 2-kor az utcán. Persze korlátozó szabályok itthon is vannak (kijárási tilalom pedig lehetne), de emlékszem még a 16 éves énemre, aki simán megvette a Marlborot a fröccse mellé…

Önmagában tehát a tiltás nem elég.

Izlandon rájöttek, hogy a fiataloknak minőségi szabadidő kell. Jellemzően az unalom és a nihil az, ami miatt valaki elkezd inni, vagy drogozni. Izlandon a kilencvenes években állami támogatást kapott egy csomó sportklub, zeneiskola, művészeti- és táncklub, kifejezetten abból a célból, hogy a gyerekek értelmesen töltsék az időt, részegen fetrengés helyett így ingyen korcsolyázhattak meg ping-pongozhattak. Ennek duplán meglett az eredménye: egyrészt az izlandi táradalom egészségesebb lett, másrészt a sport világának meghatározó tényezője lett a kicsiny északi sziget. Az izlandi fiatalok többsége aktívan sportol, és a sport mellé nem fér bele a részeges tivornya, vagy a heroin.

A másik sarkalatos pontja a programnak a szülő-gyerek kapcsolatok javítása volt. Minden iskolában kötelezően létrehoztak szülői egyesületeket, és bizony a szülőket is „nevelték” ezáltal. Hangsúlyozták, hogy mennyire fontos az ha a gyerek több időt tölthet velük, mennyire fontos, hogy a szülő ismerje a gyerekének a barátait, érdeklődési körét, és úgy általában: a saját gyerekét.

Összességében Izlandon rájöttek arra, ami egyébként is evidens: ha az ember hasznosan tudja eltölteni a szabadidejét, akkor sokkal, kisebb eséllyel fog piázni, vagy drogozni. Az izlandi kormány pedig ennek teremtette meg a feltételeit. Azt gondolom, mindezt itthon sem lenne annyira nehéz elérni, de amíg nincs meg a motiváció, addig végig nézhetjük, hogy a mostani kamaszok agy halott zombik lesznek a minőségtelen piától, és a szar herbáltól. 

Szólj hozzá

Partyzoo a Facebook-on